Tegnap Jacob és Alíz Nagykaposon bemutatkoztak országnak- világnak!
Az iskolaév kezdetével ők is megkezdik munkájukat a sérült gyermekekkel. A bemutató foglalkozáson nagyon ügyesek voltak.
Már híresek is:
http://www.hirek.sk/video/20120903210815/Labrador-az-oktatasban.html
Vera
SAJTÓANYAG 2011. 10. 15. Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány
A Fehér Bot Napján 101 fehér léggömböt engedtünk a levegőbe, hogy a látók támogatását kérjük a vakvezető kutyák kiképzéséhez. Ma ugyanis alig több mint 100 vakvezető kutya dolgozik, pedig évente kellene képezni ennyit. A Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Alapítvány óvodások, kisiskolások számára foglalkoztató füzetet készített, amelyet szintén ma mutattunk be. Az „Ervin és Bogyó” című füzet ingyenesen letölthető a www.barathegyisegitokutya.hu oldalról, célja, hogy a gyerekek is megismerkedhessenek a vakvezető kutyák világával.
Krekács Ervin, Bogyó gazdájának beszéde:
Krekács Ervinnek hívnak. Születésem óta vak vagyok. Elkezdtem egyedül közlekedni kisebb nagyobb nehézségekkel. Amióta vakvezető kutyám van, lényegesen könnyebb az életem a mindennapokban, a közlekedésben, lelkileg. Minden napot együtt töltünk, sokkal nyitottabb lettem az emberek felé. Eljárok rendezvényekre, kihasználom az élet nagy dolgait. Megfigyeltem, hogy az emberek is nyitottabbak lettek felém. Vakvezető kutya nélkül már el sem tudnám képzelni az életem.
A látóknak szeretném elmondani, hogy a vakság nem sajnálatos dolog, hanem egy végleges állapot. Ez szerepel a látásvizsgáló által kiadott országos orvos szakértői papíron is. Lefordítva a látók számára, röviden és egyszerűen mondva, kiszolgáltatottságot jelent. Nem akarok szánalmat kelteni, csak felhívom látó embertársaim figyelmét a vak emberek mindennapi életére.
Egyre több vak ember szeretne aktív életet élni, ezért több vakvezető kutyára van szükség. De az iskolák állami támogatás nélkül működnek, ezért nagyobb szükség van a civil társadalom és a vállalatok támogatására. A világon sincs ez másként, ismét nem az elesettségünkről akarok beszélni.
Utalva a mesefilmre, azt szoktuk mondani, hogy Magyarországon 101 vakvezető kutya van, pedig évente kellene képezni ennyit. A valós szám egyébként 100 és 130 között lehet, de a kiöregedőben lévő, már alig-alig dolgozó kutyákról nincs hivatalos adat. Alapítványunk ennek a 101 kutyának akár a harmadát is kiképezhetné, és rászorulókhoz juttathatná évente, ha találnánk rá elég forrást. A mindennapjaink könnyebbé tételéről és az álmaink megvalósításáról beszélek. Ezért kérjük a jó szándékú látó embereket, hogy segítsenek nekünk, hiszen a segítség mindig elkel.
Lehet mondani, hogy 101 kutya nem sok, de 101 vak ember élete ennél jóval több.
A 101 lufit azért reptetjük el, hogy megfogalmazzunk egy álmot.
További információ:
20 8 519 819
barathegyi.media@gmail.com
2011. október 15-én, szombaton 11.00-13.00 között rendezvényt tartunk Budapesten a 14. kerületben, a Hősök terén.
A Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány felhívja a figyelmet a vakvezető kutyák képzésének fontosságára a Fehér Bot Napja alkalmából. 20 000 vak ember mellett összesen 101 kiképzett vakvezető kutya szolgál Magyarországon, pedig évente kellene átadni legalább ennyit a leginkább rászorulóknak! 11.00-kor sajtótájékoztató. 11.20-kor 101 héliummal töltött luftballont engedünk a levegőbe. 11.00-13.00 között nyilatkozatok a sajtó képviselői számára.
A rendezvényen megjelenők várható létszáma: 50-100 fő. 10-15 vakvezető kutyás és szimpatizánsok. Kérjük, segítsetek a toborzásban! Továbbítsátok felhívásunkat látó és látássérült barátoknak, ismerősöknek, hogy minél többen legyünk.
A látássérült érdeklődőket arra kérjük, jelezzék, hogy milyen segítséget nyújthatunk a rendezvényre jutásukban. Ez ügyben és más kérdésekben is kérhetnek információt a barathegyi.orokbefogadas@gmail.com és a 20 8 519 819-es telefonszámon.
Bemutatunk egy kiadványt is. A Fehér Bot Napja alkalmából az internetről ingyenesen letölthető foglalkoztató füzetet adunk ki óvodásoknak és általános iskolásoknak „Ervin és Bogyó” címmel, melyben képekkel és egyszerű szavakkal magyarázzuk el, hogyan segít egy vak embernek egy vakvezető kutya.
Várunk Mindenkit Szeretettel!
Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány
Nem csoda, mekkora sebességgel és biztonsággal közlekednek a vak emberek vakvezető kutyáikkal az utcán. A Vakvezető Triatlon eredményei igazolják, hogy vakvezető kutyáikkal még rövid távon is 6-7 másodperccel gyorsabban suhannak, mint fehér bottal.
A Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány nyárbúcsúztató programot tartott látóknak és vak embereknek a Margitszigeten. A Krekács Ervin csapatvezető hirtelen ötlete alapján „Boldogok” nevet viselő ötös a Csengeri Pista bácsi vezette „Diótörőkkel” mérkőzött fehérbotos, vakvezető kutyás közlekedésben, és nem kímélték egymást a kutyaugatás menedzselésben sem.
A versenyzők – Köbli Mónika kiképző személyében – egy élő akadály kerülésével teljesítették a kb. 60 méteres távot. Az első versenyszámot, a fehér botos közlekedést Krekács Ervin mellbedobással, 28 másodperces idővel nyerte meg, maga mögé utasítva Széll Sándort, a Diótörők sprinterét. Ervin olyan komoly utazósebességgel érkezett az élő akadályhoz, hogy kis híján a célig lendítette.
A látók bekötött szemmel teljesítették a távot. Közülük kitűnt Nyíri Hermina, aki az aszfaltot nem is érintve simogatta a levegőt a fehér bottal, és pályatévesztés nélkül, fantasztikus, 36 másodperces idővel utasított maga mögé több rutinos fehér botos versenyzőt. A számot összesítésben a „Diótörők” nyerték.
A második tusát is ezen a pályán futották. A látók Dióval, a miskolci vakvezető kutyával az oldalukon indultak. A kategória győztese Csengeri Pista bácsi volt saját kutyájával, Joey-val.
A 22,21 másodperces időt csak Ervin közelítette meg, aki Bogyó kutyájával 22, 99-cel hajszálnyival lemaradt. A kategória harmadik helyezettje Széll Sándor és Argó lett, 23,68-cal.
A látók közül Tomcsányi István kiemelkedett a mezőnyből, 24,40-es időt ért el Dióval, ezzel övé a negyedik hely.
A látók csodálkoznak, milyen sebességgel közlekednek a vak emberek vakvezető kutyáikkal az utcán. A triatlon eredményeiből kitűnik, hogy vakvezető kutyáikkal még ilyen rövid távon is 6-7 másodperccel gyorsabban suhannak, mint fehér bottal. A számot összesítésben a „Boldogok” nyerték, megelőzve a Dióval kevésbé boldoguló „Diótörőket”.
A harmadik tusában a versenyzőknek minél több ugatásra kellett rábírnia Diót. A kutyaugatás menedzselés bajnoka a 40-et ugattató Szakáll Attila, ezüstérmes 35-tel Csengeri Pista bácsi, Nyíri Hermina 30-cal a harmadik.
Az ünnepélyes eredményhirdetés sem maradt el, a döntetlen igazságos volt és bundamentes. Az is jól jött, hogy rendezvényünk támogatója, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Job and Career Kft. ajándékcsomagokat ajánlott fel a csapatoknak. A Vakvezető Triatlont piknikkel zártuk a hatalmas platánfák alatt üldögélve, míg az ország minden tájáról idesereglett kutyák nagy sprinteket nyomtak körülöttünk.
Szia Andi!
Kicsit megkésve bár, de itt egy kép Dömperről.
Már nem is annyira Dömper, nagyon szép labrador lett belőle. Augusztus hónapra tervezzük a kiképzői vizsgáját, és utána mehet gazdához :-)
D.V.
Sokan kipróbálták, milyen vakvezető kutyával közlekedni a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány családi programján. Nem egy kisgyerek ekkor érintett először ilyen nagy, idegen kutyákat, de segítséggel pár perc alatt megtört a jég. A kutyák felé áradó bizalom és szeretet egyöntetű volt, ezért nem kis tumultus alakult körülöttünk, tíz-tizenöt gyerek, felnőtt simogatta egy időben vakvezető és terápiás kutyáinkat.
Artit sokan nyüstölik
A dédelgetés után voltak, akik bekötött szemmel fogták meg a hámot és rábízták magukat Joey-ra vagy Frodóra. Mentek egy kört az épületben kiképzőink segítségével. Belehelyezkedtek egy vak ember világába, megtapasztalták, milyen érzés, amikor egy erre a feladatra önállóan képes kutya irányt ad a lépteiknek. Egy biztos, semmi máshoz nem hasonlítható.
Frodó vezet, Marcsi magyaráz
Joey és Mónika munkában
Örömmel láttuk, hogy milyen sokan szántak időt arra ügyeik intézése, bevásárlás közben, hogy beszélgessenek a kutyák gazdáival és kiképzőikkel, megkérdezték, hogyan segítünk a vak embereknek, miből áll a kutyák kiképzése. A vakvezető kutyák mellett a terápiás kutyánknak is nagy sikere volt, aki fáradhatatlanul mutatta be kunsztjait.
Arti népszerűbb, mint a fagyi
Érzékenyítő programunk része a tárgyfelismerés bekötött szemmel. A látó emberek szórakozva érthetik meg, hogy a hétköznapi használatban megszokott tárgyak azonosítása nem olyan egyszerű, hát még a kevésbé ismert vicces daraboké.
Robi tárgyai és furfangos kérdései előtt néha megállt a tudomány
Joey pihenhet, a kislány 25 percre lestoppolta
Az alapítvány miskolci és a fővárosi segítőiből összeállt csaptunk sikeres ismeretterjesztő, szórakoztató családi programot tartott a Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központban. Az érdeklődők száma felülmúlta várakozásainkat. A kiadott szórólapok alapján legalább 3-400 látogatóval foglalkoztunk - a mosolyokat látva - mindannyiunk megelégedésére.
Vakvezető kutyás program a Mamut II. földszintjén, a szökőkútnál. Kipróbálhatják, milyen bekötött szemmel közlekedni egy vakvezető kutyával.
Frodó naplója
Frodó 1 éves labrador kan, Pécsről került hozzám Érdre. Eddig nevelőgazdánál volt, akinek ezúton is gratulálunk a sikeres munkához. Frodó rendkívül nyugodt, kiegyensúlyozott kutya, csak egy valami tudja e harmóniát felborítani: a galambok. Úgy gondolja, hogy az ő feladata a Földet megtisztítani tőlük.
A kiképzése elkezdődött és ő lelkes tanítványként tanul. Frodó kiképzése eltér az eddig alkalmazott módszerektől, mivel lelendő gazdájának bal keze izomgyengeség miatt képtelen a kutyát megtartani. Ezért jobb oldalra kell őt képezni, amely kezdetben komoly nehézségeket okozott Frodónak. Június közepén már az érdi óvodában jártunk, bemutattuk a vakvezető kutyák és a vakok világát. Erről videó tekinthető meg a Főállású Angyal pályázaton belül az „Angyali szemek” projektben.
A "Fogadj örökbe egy vakvezető kutyát!" programról itt olvashat:
http://www.barathegyisegitokutya.hu/?item=34
Mázli naplója
Az első randin Mázlival én fáradt és kicsit hisztis voltam. Csak annyira üdvözölt, amennyit szerinte az illem megkívánt, emlékszem azért a hideg, nedves orrocskájára. Az útvonalat (legalábbis akkor úgy éreztem), kötelességszerűen csinálta, vezetett, mert akkor ezt várták el tőle, aztán a búcsúnál sem volt különösebb közeledés.
Másodszor lakhelyem közelében, egy latyakos téli napon találkoztunk, akkor már sokkal jobb volt az eredmény. Meghívtam őt és kiképzőjét, Nyíriné Marcsit a lakásunkra, és akkor kezdődött a szerelem, az én részemről mindenképp.
Mázli csak az ideköltözését követő pár hét múlva „engedett fel” igazán, amikor egyik reggel felmászott az ölembe, azt hiszem, nála akkor jöhetett el az irántunk való elkötelezettség pillanata, addig előző gazdija után vágyakozott, de természetesen a látszólagos jókedvet fenntartva.
Értékelem Mázli alkalmazkodóképességét, nagyra becsülöm az „emberkölyök”, vagyis a kislányomhoz való kötődését. A szeretetet épp úgy falja, mint az ételt, bár az előbbit kamatostól viszonozza kézcsókkal meg kétkezes pacsikkal. Egy egész óvoda kedvence, a gyerkőcök nagy gyengéi, nekik sohasem tud ellenállni, legyen bármennyire fáradt, bár Mázli nem ismeri ezt a fogalmat, hogy „fáradtság”.
Egy reggeli sétánk alkalmával, mikor Titit, a kislányomat vittük az óvodába. Összefutottunk egy ovis társsal, és a lányom velük ment tovább, én meg vártam, hogy Mázli dolgát végeztével visszatér hozzám, ahogy mindig szokta, behívás nélkül. Vissza is jött egy másik anyuka kíséretében, aki közölte, hogy Mázli rendesen bekísérte a lányomat az oviba, még akkor is, ha én nem mentem vele.
A "Fogadj örökbe egy vakvezető kutyát!" programról itt olvashat: http://www.barathegyisegitokutya.hu/?item=34
Sodó Naplója
Két hetet töltöttem el Miskolcon a Mezősi Tamás vezette Alapítványnál, Nyiriné
Marcsi oktató társaságában, hogy én is vakvezető kutyussal rendelkezzem, és önállóan oldjam meg mindennapi dolgaimat.
A Baráthegyi Vakvezető és Segítő kutya Iskola Alapítvány dolgozói közvetlenül, önzetlenül fordultak felém. Folyamatos odafigyeléssel és teljes átéléssel telt ez a két
hét Sodo névre keresztelt vakvezető kutyusommal. Mindarra megtanítottak, amire szükségem lesz az önálló közlekedésben.
Sodo határozott és önzetlen. Segítő kezet nyújtó baráttá vált. Ma már nyugodtan teszem ki a lábam, és egy pillanatra sem fordul meg a a fejembe, mi vár rám. Tudom, ott egy társ mellettem, akire számíthatok, akiben megbízhatok.
Ezzel a rövid levélle szeretném megköszönni és hálámat kifejezni mindazért, amit tettetek értem.
Szőts Balázs Bonyhádról
A "Fogadj örökbe egy vakvezető kutyát!" programról itt olvashat: http://www.barathegyisegitokutya.hu/?item=34
Minden nap esik...illetve vihar van. Vagy, ha nem vihar, akkor eső. Állandósulni látszik ez az időjárás. Legalább újabb állandó dolog került az életünkbe :-) Egyik este a lányommal az ablakból néztük a vihart. Azóta többször próbált odaülni nézelődni, de megbeszéltük, hogy csak akkor szabad, amikor vihar van. Eddig működik :-)
A másik állandó dolog a Kutya. Mint olyan. Meg természetesen többes számban is :-) Gyarapodott kis családunk egy óriási termetű retrieverrel, aki Marcipán névre hallgat. Először az ajtón sem mert bejönni, de egy hét alatt már otthonosan mozog mindenhol. Mindenkit szeret, akár két- akár négylábú az illető, és nem érti, hogy őt néha miért nem szeretik viszont :-) Jó kutya lesz belőle, úgy érzem.
Dömper nemsokára gazdisodásra készen lesz, már csak apróságok vannak hátra. Igazán gyönyörű kutya lett belőle. Csak az a fura, hogy Marcipán hatalmas termete mellett Dömper már nem is olyan óriási :-)
Szóval dolgozunk, sokat, és ázunk, szerencsére azt csak néha :-)
Hétvégén vizsgáztatjuk a teljes terápiás részleget, reméljük jó buli lesz!
D.V.
A Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány 2011. június 1-jével útjára indítja örökbe fogadói programját. A „Fogadj örökbe egy vakvezető kutyát!” programba várjuk magánszemélyek, közösségek, cégek jelentkezését. Támogatóink társadalmi felelősségvállalása segít abban, hogy elérjük kitűzött célunkat, évente tizenkét vakvezető kutya kiképzését. Egy vakvezető kutya kiképzése általában egy évig tart és 2011-ben 1,5 millió Ft-jába kerül az alapítványnak.
INTERNETES NAPLÓK
A támogatók örökbe fogadott vakvezető kutyájuk munkáját, életét folyamatosan nyomon követhetik az alapítvány honlapján, itt, valamint internetes közösségi oldalunkon. Internetes oldalainkon rendszeresen frissülő naplóbejegyzéseket közlünk a képzés alatt álló és már szolgálatban álló vakvezető kutyákról. A támogatók brandjeinek megjelenítésére lehetőséget biztosítunk.
Figyelmükbe ajánljuk a támogatható kutyák naplóit: Denis, Gubacs, Mázli, Sodó. Itt találhatók: http://www.barathegyisegitokutya.hu/?item=34
B.L.
Sziasztok!
2011. április 27.- én a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola -azaz mi- szervezte meg a
Vakvezető Kutyák Első Országos Világnapját. Rendezvényeink voltak Budapesten, Debrecenben, Székesfehérváron és Miskolcon.
A beszámolók a Világnap saját blogján olvashatók:
http://vakvezetovilagnap.blog.hu/2011/05/02/jovore_veled_ugyanitt_5
Jó böngészést mindenkinek!
D.V.
Odakinn gyönyörűen süt a nap, az asztalom mögül pont ezt látom. Ezt látja Dömper is, - már amikor nem alszik-, aki az asztal előtt fekszik. Néha panaszosan hangosakat nyög, mert jó itt feküdni, de odakinn sokkal jobb lenne. Mona a kollégák széke alatt keresett helyet magának, ha arra megyek, félálomban meglendíti a farkát és alszik tovább. Kamu szemrehányóan néz rám az asztal alól, hiszen olyan szép idő van, igazán kimehetnénk egy kicsit...
De majd csak délután, mert mára "papírmunkám" van. Ezt is nagyon szeretem, csak a kutyáim unatkoznak kicsit...
D.V.
Itt a tavasz végre, a fák csiripelnek, a madarak rügyeznek, vagy valami hasonló... :-)
Sok kutyával gyarapodtunk az elmúlt időszakban. Dömper szépen fejlődik, mindenki kedvence, és ezt maximálisan ki is használja.
Új "gyerek" Mona, aki sárga labrador, és aki, amikor elhoztam, még Lola volt. De Zsolti kollégám azt javasolta, legyen inkább Mona. Az említett ebnek tetszik, úgyhogy így maradt :-) Az átkeresztelés után egy nappal Zsoltinak eszébe jutott, hogy lehetne a kutya Mojito is, de ebbe már nem mentem bele :-)
Kollégáknál nevelődik és képződik még egy sárga labilány, Borcsa, aki nagyon helyes, tele van energiával, tanulni akarással.
Mellette csiszolódik Molly, a gyönyörű golden, reméljük, jó kutya lesz, erre minden esélye megvan.
Zajlik nálunk az élet, sokat dolgozunk, de nem bánjuk, mert ezt szeretjük csinálni :-)
D.V.
Tegnap beköltözött hozzám Dömper, a másfél év körüli sárga labrador fiú, aki ha nagy lesz, vakvezető lesz. A Balaton mellett találták és megmentették.Tegnap mentem érte Pestre. Nagyon helyes volt, ügyesen utazott a vonaton, és nem is nagyon szőrözött össze. A falkámmal egész jól boldogult, és nyugodtan végigaludta az éjszakát. A legkevésbé lelekesen a macskáim fogadták, Pizsi akkorát fújt rá, mint egy hajszárító. Végül fegyverszünetet kötöttek, és kitört a béke. Remélem jó lesz neki nálunk, és gyorsan fog fejlődni.
D.V.
2010. december 2.- án, remélhetőleg nem fagyban és jégben, kint leszünk a Szimbiózis Alapítvány által rendezett Tolerancia - Napok egyikén. Peti a hős, Labda a bemutató vakvezető labrador, Kamu, a szilaj terápiás mudi, valamint jómagam leszünk kint. Mindenkit szeretettel várunk!
D.V.
Az elmúlt két hónap során több érzékenyítő foglalkozást tartottunk gyerekeknek iskolákban. A miskolci Esélyek Házával közös program célja, hogy a gyerekek számára közelebb hozzuk a fogyatékossággal élők életét, megismerjék a nehézségeiket. A segítőkutyák munkáján keresztül a gyerekek fogékonyak, és gyorsan tanulnak.
Az elmúlt időszakban voltunk a Fazola Henrik Általános Iskolában, a Gárdonyi Géza Általános Iskolában, a Hajós utcai Általános Iskolában, a miskolci Gyermekvárosban is.
Igyekszem az elmúlt másfél hónap eseményeit sorban megírni :-)
Az első az Audi- Kempinski Corvinus Golfverseny
A Kempinski Corvinus Hotel meghívására jelen voltunk a Royal Golf Klubban megrendezett golfversenyen. Azért nem azt írom, hogy részt vettünk a versenyen, hiszen mi nem versenyeztünk. Bár a fiúk bátrak voltak, és kicsit kipróbálták az ütögetést.
Nagyon jól éreztük magunkat, jó buli volt. Sokan érdeklődtek irántunk. A szálloda felajánlotta számunkra a verseny regisztrációs díjából befolyt összeget. Az összegyűlt adományból egy fél vakvezető kutyát tudtunk volna kiképezni.
A nap végén, a díszvacsorán az Audi forgalmazója, a Porsche Hungária Kereskedelmi Kft. megduplázta a bevételt, mert "fél kutya nem kutya".
Ehhez az immár egy kutyához az MKB Bank képviseletében Erdei Tamás Úr felajánlott még egy kutyára elegendő összeget, mert: "Az az egy kutya ne féljen".
Fantasztikus hétvége volt!
Ági és Zsófi a regisztrációban a labradorokkal
A dolgozó csapat, akiknek nagyon hálásak vagyunk!
A bátor kollégáink a golfot is kipróbálták
A Golf Klub terasza
A golfpálya egy része
A regisztrációban a kisfiú aláírta a nevét: BENCE
A lányok és Labdácska
Angéla és Lora
Bálint és Dió ismerkednek
Cody és Lora
Cody gyönyörűen néz
Labdácska besegít a regisztrációnál
Dió puszit ad
Előkészületek
Ismerkedés Codyval
Ismerkedés a vakvezetőkkel
Kutyafuttató csapat
Lendületesek
Lili és a kutyák
Lili és Bálint Dióval
Lora felébredt :-)
Péter egy képen egy hírességgel
Vakvezetőzés
Ez is vakvezetőzés
Regisztráció
Zsófi, a tolmácsunk és Zsolt
Volt, hogy leültünk :-)
D.V.
Nagyon régen írtunk már ide! Mentegetőzésnek tűnik, de az elmúlt másfél hónapban annyi minden történt! Igyekszem összeszedni minden infót, és képeket is.
Jót mulattunk, és sokat tanultunk a gyerekekkel a segítő kutyák munkájáról az Esélyek Háza szervezte esélyegyenlőségi napközin augusztus 26- án.
Kamu jól dolgozott :-)
Beszéltem is...
Csak kicsit kerestem Kamut...
Később megtaláltam :-)
Az Öreglánnyal még mindig jó dolgozni...
A mentőkutyázás izgalmas szépségei
Van, hogy ketten mennek...
Kamu már megint az asztalon
Kicsit leültem, hogy közelebb legyek
Peti segített Kamuval!
Köszönöm Petinek a segítséget, a Főnöknek, hogy kölcsön adta Labdácskát, az Esélyek Háza kollégáinak a lehetőséget!
D.V.
Szombaton kisebb megrázkódtatás érte Kamut. Már hetek óta fájt a foga, kímélő konzervkaján élt. Nagyon vigyáztam a szájára, de folyamatosan rágcsált valamit. Szombaton gyors döntéssel a műtőasztalra került. Mint kiderült, a sokgyökeres rágófoga nagyon rossz állapotban volt, úgyhogy húzás lett a vége. Most megkönnyebbültnek tűnik, bár még kíméli evés közben a fél oldalát.
Köszönöm Magos Zsuzsinak a hatékony és gyors segítséget!
D.V.
Csütörtökön, 26.- án újabb foglalkozást tartunk gyerekeknek, melynek során bemutatjuk a segítőkutyák munkáját, és kicsit a fogyatékkal élők életét is. Újra Labda és Kamu lesznek a főszereplők, remélem jó buli lesz. Beszámolunk majd, hogyan sikerült!
D.V.
Bara és Kamu
Bemutatkoztunk
A gyerekek lelkesek voltak
Kamu velem is kommunikált
Ki lesz a következő?
D.V.
